Ugrás a fő tartalomra

Marissa Meyer: Cinder (Lunar Chronicles 1)

Emberek és androidok népesítik be Új  - Peking göröngyös útjait. Egy halálos járvány pusztítja a népességet. Az űrből pedig szívtelen holdemberek figyelnek, arra várva, hogy megtehessék az első lépésüket. Senki nem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen egy lányon múlik. 
Cinder a tehetséges szerelő egy cyborg. Egy másodosztályú városlakó titokzatos múlttal, akit  megalázott a mostohaanyja, és őt okolja a mostohatestvére betegségéért.
De amikor élete egybefonódik a helyes Kai hercegével, hirtelen bolygóközi harc közepében, és tiltott vonzódás közelében találja magát. Kötelesség és szabadság, hűség és árulás közt őrlődve kell kiderítenie a titkokat múltjáról, hogy megvédje a világ jövőjét. 
(A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!)

Ez a könyv is a YA olvasókör miatt került előre a listámon, és nem bántam meg. Egész jó volt, bár nem éppen erre számítottam. 


Cinder egy cyborg. Mostohaanyjával, vagy ahogy ő hívja a nőt, gyámjával és két mostohatestvérével él, már – már szolgasorban. Műszerészként keresi a napi betevőt, de szinte minden bevételét át kell adni a mostohájának, ami megmarad neki, azt pedig félreteszi, hisz új testrészekre gyűjt. Az embereket közben egy halálos vírus tizedeli,, aminek nincs ellenszere. Azonban, amikor Cinder találkozik Kai-jal, a herceggel, az események érdekes fordulatot vesznek. 

Elsőre megijedtem, mikor nekiálltam olvasni, idegen volt nekem ez a félig ember, félig robot felállás, de ahogy haladtam előre, valahogy feledésbe merült, és elkezdtem élvezni a történetet. Azt nem mondom, hogy mostantól minden fenntartás nélkül fogok ilyen jellegű könyvekhez nyúlni, de már semmiképpen sem idegenkedem tőle annyira, mint eddig. 
A másik jellegzetessége a könyvnek, ami már az elején feltűnik, a hasonlóság egy, már jól ismert meséhez, mégpedig a Hamupipőkéhez. Alapból a név ugyebár hasonló Cinderella – Cinder, aztán ott van a gonosz mostoha meg a két mostohatestvér (annyi variációval, hogy itt az egyik tesó jóban van Cinderrel), van nekünk egy hercegünk is, aki meghívja Cindert a bálba, de a mostoha nem engedi el, csak ha megcsinál előtte egy csomó mindent. A könyv négy részből áll és minden résznek az elején a Hamupipőkére utaló idézetecske van. Persze azért nem egy az egyben olyan mint a mese, mert itt bejön a járvány, meg háború, de az alapmotívumok mindenképpen jelen vannak. 
Köztudott, hogy nem szoktam előre agyalni a végkifejleten, azon, hogy ki micsoda, vagy mit miért csinál. Szeretem inkább sodortatni magam az eseményekkel, aminek az a következménye, hogy általában jól meglepődök a végén. Itt azonban az a furcsaság történt, hogy a könyv 30%-ánál, az első fél mondatból rájöttem, hogy ki is Cinder valójában és mi a jelentősége a történetben. A legvége azonban így sem az lett, mint amire számítottam. Szóval, ha már én is ki tudom találni a végét, akkor mondhatni, hogy átlátszó a cselekmény. Akkora utalások vannak benne elrejtve, mint a ház, ám mégsem untam magam rajta, bár az is igaz, hogy nem ez volt életem legizgalmasabb olvasmánya. Olyan kellemes, aranyos történet. Mondjuk nem biztos, hogy ezek a legjobb jelzők rá, ha azt nézzük, hogy egy halálos járványról is szól, ami gyilkolássza az embereket, mint Meyer a szereplőit., mert bizony meghalt 2 számomra nagyon kedves szereplő is, amit nagyon sajnáltam. Viszont van egy olyan érzésem, sőt részben be is igazolódott, hogy haláluknak jelentősége, szerepe volt, tehát nem csak úgy ok nélkül iktatta ki őket az írónő, ami azért valamennyivel jobb, mintha, csak unalmában ölte volna meg őket. 
A szerelmi szál, ami nem olyan nagyon hangsúlyos valahogy nem győzött meg. A herceg, Kai, olyan kis semleges volt számomra, nem tudtam érte rajongani, meg valahogy nem is szurkoltam neki meg Cindernek. Cinder egyébként egy baromi önbizalom hiányos, szerény robot/cyborg, ami nem is csoda, hiszen gyámja teljesen elnyomta. Viszont a szeretteiért bármit megtenne és meg is tesz. Az azonban, amit megtud múltjáról, kicsit összezavarja.Végül is nem mindenkit üldöz egy Holdról jött királynő. Az őrült dokit viszont nagyon bírtam, ő tök jó fej volt :) Hogy mi lesz a kavarodás vége nem lehet tudni, hiszen sorozatról van szó, így csak találgatni lehet mi fog történni még Cinderrel a következő részekben. A második résznek Scarlet lesz a címe és a Piroska és a Farkast fogja alapul venni és Franciaország lesz a színhelye, harmadik résznek Cress lesz a címe és Aranyhaj történetét fogja feldolgozni, majd a negyedik rész Winter címmel Hófehérkét eleveníti majd meg rendhagyó formában. 





Megjegyzések

  1. Én 12 vok és fiú de én is abszolult tudtam élvezni a könyvet, tényleg nagyon jó!!!

    VálaszTörlés
  2. @Névtelen
    Engem mondjuk annyira nem sodort magvával, de egyszer el lehetett olvasni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ki vele, mi nyomja a szívedet? ;)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

C.J.Daugherty: Legacy (Night School #2)

A tavalyi évben Allie túlélt három letartóztatást, két szakítást és egy családi összeomlást. Egyetlen fénysugár a Cimmeria Akadémián való új élete volt. Ez az egyetlen, ahol úgy érzi, hogy ide tartozik. És az sem fáj, hogy a sötét szemű Carter West is belépett az életébe. De a nyugalomtól még messze van, a Cimmeria magányos falai veszélyesebbek, mint amilyennek Allie képzelte őket. A diákok és  tantestület egyaránt veszélyben vannak, és Allie családja - titokzatos nagyanyjától kezdve egészen a szökött bátyjáig - a vihar közepébe kerültek. Allie - nek választania kell, hogy megvédi a családját vagy megbízik barátaiban. Azonban a titkok még a legerősebb kapcsolatokat is szétszakítják.  (A fülszöveg saját fordítás, nem a hivatalos verzió!) Annak ellenére, hogy az első résznél fantasy helyett kaptam egy sima kis - a moly szerint - thrillert (bár nem tudom, hogy ez könyvekre, meg kimondottan erre a regényre mennyire helytálló, de tény, hogy jobbat én sem találtam rá), nagyo

Becca Fitzpatrick: Crescendo ( Hush, hush 2.)

Nora tudhatta volna, hogy élete nagyon távol áll a tökéletestől. Annak ellenére, hogy járni kezdett a védőangyalával,  Patch-csel (aki címével ellentétben minden, csak nem angyali),  és túlélt egy ellene irányuló merényletet, a dolgok nem állnak túl jól. Patch kezd eltávolodni tőle, de Nora képtelen rájönni, hogy csupán az ő érdekében teszi vagy azért mert érdeklődik a lány ősellensége, Marcie Millar iránt. Arról nem is beszélve, hogy Norát, apjáról bevillanó képek is kísértik, ezért mindenáron ki akarja deríteni, mi történt vele azon az éjszakán, mikor elment Portland-be és soha nem tért haza. Nora minél mélyebbre ás apja halálának ügyében, annál több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon az ő Nephilim vérvonalának mennyi köze van az ügyhöz, és  miért van ő nagyobb veszélyben, mint más átlag lányok. Mivel Patch nem ad választ a kérdéseire, sőt úgy tűnik még útjában is áll, ezért Norának saját magának kell válaszokat keresnie. Tudván, hogy van egy őrangyala, újra és újr

2023-as zárás

  Az idei év számokban:                                          Olvasott könyvek száma: 94 (ebből angolul: 69) Újraolvasások száma: 5 Be nem fejezett könyvek száma: 1 Legolvasottabb műfaj: romantikus (és egyéb alműfajai)